CUKRÁSZDÁNÁL

Nórika, Rudolf, a cukrászda előtt találkoznak

Nórika int a cukrászda felé, , Rudolf megjátszott lelkes udvariassággal beinvitálja

Nórika: Rudolf, Rudolf, de jó, hogy látlak
Rudolf: szervusz, mi újság, nem láttalak ezer éve
Nórika: nem rajtam múlt, én hívtalak
Rudolf: igen ,de ne haragudj, szerencsére sok a munkám, és a néprajzi kutatás is,
Nórika: úgy hallottam el akarsz menni Szegedre
Rudolf: igen a szegedi egyetemen felkínáltak egy állást, és ..
Nórika: remélem jól döntesz,
nem hívsz meg, ,
Rudolf: bocsáss meg .. hölgyem megengedi hogy meginvitáljam egy finom .. minden hizlal
Nórika: nem számit
Rudolf: akkor tessék
Nórika: hallom összevesztél a barátMadamddel
Rudolf: én, honnan hallottad, nem vesztem össze, egyáltalán
Nórika: sose látnak benneteket
állandóan a kisdiákjaiddal vagy, értem
te nem tudsz valami jó kis botránynak valót, csináljuk most ezt a kis botránykrónikát,
Rudolf: hallom, szegény Charlie napokig nem tért magához, miután a Mercédesz kilopott a képeiből
Nórika: ha nincs vaj a füle mögött akkor mit kapta úgy fel a vizet
Rudolf: mért kell ott is botrányt szimatolni, ahol nincs semmi, mért nem néztek azután a pasi után aki az iskola előtt a lányokat molesztálja
Nórika: na igen, ki az
Rudolf: annyira jó a nyomozógárdád, derítsd ki ... két krémes volt, köszönöm

Rudolf itt már felkapja a vizet, különben is annyi baja van, nem hiányzik neki Nórika felszínessége, fecsegése, rosszindulata

LEILÁBAN

Lepusztult lépcsőház, de a kapun kémlelőnyílás ,mint jobb angol kastélyokban Egy rosszarcú kapus néz ki rajta, inkább gorilla, mint inas
Ellőtérben
fent budoár jellegű előszoba, benne a madam,
mézesmázas, miután Gabi odaadja neki azt a kis cetlit, amit anno a mister Leilától kapott.
Üditőt kínál
a képernyőn nagy párizsi divatbemutatók képei mennek, köztük olyanok, ahol átlátszó ruhákban vagy kivillanó mellekkel mennek a manökenek
Gabi körülnézne, de a Madam nem engedi
Barbara jön ki a másik szobából, nagyon meglepődik Gabin, visszamegy
Műteremben
a szobából az ajtórésen ált látjuk, hogy Gabi téblábol

Madam: á. az új kislány, üdvözöllek, foglalj helyet, hívom a főnök urat
Gabi: köszönöm, én még csak körülnézek.
Madam: igen kedvesem foglalj helyet, , itt ez a pohár frissítő, parancsolj,

Gabi: igen, köszönöm. nem kérek,
Madam: lazítsál kedvesem, nyugodtan

Barbara: szia Gabi hát te, csak nem jöttél ide, szerintem neked itt semmi keresnivalód,

Barbara félrevonja Mister Leilát Nagyon izgatott, szinte már a megengedhetetlenségig szemtelen a főnökkel

Mr. Leila: mi van
Barbara: ezt a lányt minek hoztad ide
Mr. Leila: féltékeny vagy, kellett egy szőke
a kisbarátnőd nem jött
Barbara: még csak az kellett volna, ez a lány éltanuló és a tanárok kedvence, ez nagyon hamar el fog árulni
Mr. Leila: nem nem hiszem, annyira biztosan jött
Barbara: le szoktad informálni akiket felveszel
Mr. Leila: de annyira ez a típus kellett, és különben is mit szúrsz le .. engedjétek már le a redőnyt ... az a redőny mióta rossz, csináld meg
Barbara: szóval ha azt csináljuk amit tegnap, akkor ne engedd be
Mr. Leila: bízd csak rám

Az ablakredőny fent el van szakadva

Előtérben
Mr. Leila nagy lendülettel kimegy
ideges azért attól, amit az Barbara mondott

Gabi: jó napot, eljöttem
Mr. Leila: igen, ma nem nagyon lehet mit látni, de foglaljunk helyet, egy kis frissítőt, arra van az öltöző...

ÖLTÖZŐBEN

Gabi bóklászik, az öltöző ablakon bámul ki, közben mászkálnak a lányok a háta mögött, öltöznek, ez meg az

Gabi: nem látnak be ezen az ablakon?
.Lány 1.:.. nem jár arra senki
.Lány 2 és ha belátnak, legyenek boldogok
.Lány 3 két kissrác szokott ott gubbasztani
Lány 3. anatómiai tanulmányokat végeznek
Lány 4...nem vetkőzöl
Gabi: nem
Mr. Leila: Na itt vagy .. nézze meg Karola az új arc,
MADAM: igen szólok Garloczinak... és a haja, szinte smink sem kell, kapkodni fognak érte
Mr. Leila: igen kapkodni fognak érte... nagyon gyors eredményt remélek, igazán érdemes volt jönnöd,
Madam: : egy kis tréning, és már címlapon a helyed
Gabi: most elmegyek, most nem gondoltam, hogy nem vagyok jó f ormában és inkább legközelebb
Mr. Leila: de legközelebb nincs kibúvó
Gabi: persze nincs kibúvó

Nézik Gabit az öltözőből jön ki

méregetik, mint árult

MEREDEK UTCÁNÁL A KISFIÚK LESHELYÉN

Jön Rudolf, Tomtommal és Balázskával

felmásznak a kisfiúkkal Tomtom: látod innen belátni az öltözőbe
Rudolf: öltöző az leskelődés
Tomtom: azt értem, de ha itt jobban felmászunk, mert amikor a Balázs meglátta a Barbarát
Balázs: most mindent kifecsegsz
Tomtom: ez most komoly , nem titkolhatsz semmit, mert gyanúba keveredsz
Balázs: felmásztam oda, és majdnem leestem
Tomtom: az a fontos amit onnan látni lehet
Rudolf: menjünk
Tomtom: de nehéz
Rudolf: akkor majd csak én..
fiuk nem látok semmit
Tomtom: a fenébe is
Balázs: megcsinálták a redőnyt
Rudolf: és mit láttatok
Balázs: / sugdos/
Rudolf: igaz
Tomtom: igaz
Rudolf: elég csúnya dolog leskelődni
Tomtom: hát nem magyaráztam el hogy ez már felderítés
Rudolf: de elmagyaráztad

DUNAPARTON VALAHOL A VIZAFOGÓ MAGASSÁGÁBAN

Gabi: csak neked mondhatom el, de félek
Máté: nem értem minek mentél oda
Gabi: most ne ezen vacakolj, megsértődtem és hülye voltam, ÉS ANNYIRA OTT VOLT AZ ALKALOM
Máté: mi lenne ha neki mondanád el
Gabi: azt mondaná hogy ne menjek többet, pedig azt hiszem valami van ott ami nem jó
Máté: na de mire apalapozod, nem láttál semmit
Gabi: mert féltem nem mertem körülnézni
Máté: és ha visszamész nem félsz
Gabi: de, félek
Máté: akkor ne menj
Gabi: de a többiek miatt
Máté: akkor menj
.. mondd meg neki
Gabi: úgysem engedne vissza
Máté: honnan tudod, mondta hogy szeret
Gabi: nem, de tudom

GABIÉKNÁL

Jönnek be a bejáraton, Anya is nemrég érkezett
, most pakol, a kabátját igazgatja az előszobában, szokatlanul ideges

Sára: hét ti itt vagytok, Tomtom hol van, nem tudjátok, mi van itt ,mindegyik gyerekem csupa titokzatosság, miközben azt se tudom, hol áll a fejem
tessék apád irt, tudod Máté, sokszor annyira elegem van
Máté: Sári néni, ha a Sári néninek valami baja volt gyerekkorában ,akkor kihez fordult
Sára: valami baj van Máté, ha tudok segítek, csak ne most, mert ... gyere fel szombaton és megbeszéljük
Máté: ja nem nem azért kérdeztem
mi van
Gabi: semmi, ..itt van apa levele, te is olvasd le
Sára: neked írta
Gabi: tudod hogy nincs titkunk
Máté: nincs tikotok
Gabi: nincs .. most hogy terheljem még ezzel is, látod. .
Máté: sir

KÁROLYI KERTBEN

hintázgatnak, beszélgetnek

Anna: Igen azt mondta a nagyvárosi vonatkozásokat kutassuk ki
Ottó: de nem értem
Anna: dehogynem, akik régen faluról felköltöztek hozták az ottani népszokásokat és azok egy része tovább élt a városban, csak másképp
Bálint: hát csak a nagymamák és a nagymamák rokonai maradnak
Ottó: és lehet hogy a Gabi tényleg beállt a Leilába
Anna: ha beállt felderítési céllal tette
Bálint: na de mért nem szólt
Anna: mert nem engedtük volna
Ottó: Rudolf vajon tudja
Bálint: semmiképp
Ottó: hát akkor mire várunk
Anna: te mondtad mindig hogy ne avassuk be
Ottó: de ez most vészhelyzet
Bálint: jó lenne ha nem veszekednétek

LÉPCSŐHÁZBAN

Máté gubbaszt egy lépcsőfordulóban,
Rudolf jön haza kulcscsörgetve.

Rudolf: engem vársz
Máté: igen
Rudolf: gyere
Máté: nem, nem akarom hogy lássanak
Rudolf: még egy összeesküvés
Máté: ez komoly
Rudolf: az is komoly
Máté: a Gabiról Van szó
meg kell mentened
Rudolf: jaj nem viccelj
Máté: nem viccelek, elmondom amit tudok, aztán döntsél saját lelkiismereted szerint
Rudolf: nem mennénk mégis be
Máté: nem, figyelj

LEILA BEJÁRATÁNÁL
/ estefelé/

Bálint ácsorog a ház előtt

Ottó áll az ajtó előtt és Barbarát várja

Ottó: szia
Barbara: szia, hát te
Ottó: beszélni szeretnék veled Barbara
Barbara: ne most, elkések
Ottó: de most, mert pont erről akarok beszélni veled
Barbara: nincs neked ehhez semmi közöd
Ottó: de van
Barbara: már hogy lenne
Ottó: szeretlek és akkor mindenhez közöm van
Barbara: gyönyörű szólam, na hagyjál békén
Ottó: nem értem a változást mi van ott, hogy ilyen idegen lettél, azt hittem
Barbara: hinni mindent lehet
menj már, addig nem tudok bemenni amíg itt állsz
Ottó: tőlem bemehetsz nem vetem utánad magam
Barbara: jelszó van hülye és kihallgatod
Ottó: persze jelszó

Ottó elmegy, Barbara bemondja a jelszót, Bálint persze látja és leolvassa a szájáról
főnixmadár - ez a jelszó

LEILA BEJÁRATÁNÁL

Anna áll a bejáratnál ,és bemondja a jelszót
beengedik, rágót dug a zárba, hogy ne csukodjon rendesen, így
utána lopóznak Rudolf és Charlie
Ottó, Bálint, Máté kint őrt áll
felmennek. A Madam nyit ajtót
Anna áll ott előtte.

Anna: de mára volt megbeszélve, hogy jövök, mért mondanám
Madam: mára nem tudok semmilyen új lányról, ma nem is érnek rá, fotózás van
Anna: de pont azért, hoztam az új fotóst
Madam: Milyen új fotóst
Charlie: engem kezicsókolom, ez itt, már itt is vagyok

A Madam visítana ,de Rudolf lefogja hátulról

Charlie óvatosan bebújik a műterembe és fotózni kezd

Barbara: tűnés lányok, itt balhé lesz, én ismerem ezeket

Mindenki eltűnik
Mr. Leila belép a zajra, észreveszi Charliet, begyorsul, akkor Charlie kislisszan és Rudolf áll ott, nekiesik a támadás
Az utolsó lány is elhúzza a csíkot a lepleivel
Charlie és Anna a Madam iratai között kutat, addig Rudolf feltartja Mr. Leilát.

Mr. Leila: tűnés
Rudolf: csak egyik tanítványomat keresem
Mr. Leila: itt nincs senkinek a tanítványa. . tűnés , mondtam már
itt mindenki saját jószántából van
Rudolf: mondtam mást

lökdösődés verekedés

A verekedésnek sziréna hang vet véget, Mr. Leila is elrohan

Kint látjuk, hogy Ottóék szirénáznak egy imitációval
aztán mindenki fut

MEREDEK UTCÁN

Szaladnak

szaladnak és valahol lihegve megállnak

Charlie: a listát elvetted
Anna: el
Charlie: azt hiszem ami fontos rajt van
Anna: a Rudolf?
Charlie: majd meglesz, azt beszéltük meg, hogy mindenki másfelé fut, OTTHON TALÁLKOZUNK
Anna: ne menjünk vissza ?
Charlie: á. ne féltsd megvédi magát

Barbara: most mi a fenének kellett beleavatkozni
Ottó: felelős vagyok azért akit szeretek
Barbara: már megint ezek a szólamok
Ottó: értsd meg ez a zülléshez vezet
Barbara: én világhírű akarok lenni
Ottó: világhírű lehetsz rendes úton is
Barbara: persze mutass rá néhány jó kis példát
Ottó: dehát így veled nem lehet
Barbara: és ki mondta hogy lehet

azért rendes tőled, hogy aggódtál
Ottó: aggódtam, majd megölt a féltés
Barbara: az is rendes tőled, de hagyhattad volna hogy a play boynak kiküldjék a fotómat
Ottó: hova
Barbara: a play boynak
Ottó: hát téged mindennel meg lehet etetetni

LEILA ELŐTT

/este balhé után /

A két kicsi késve érkezik a leshelyükről Balázs: na jól elkéstünk
Tomtom: mert lassú vagy
Balázs: legalább videót hoztunk volna
Tomtom: így is láttuk
Balázs: az ma már nem elég
Tomtom: menjünk be
Balázs: minek, már nincs benn senki
Tomtom: jobb azt megnézni
Balázs: és más mentette meg a kedvesemet
Tomtom: lesz még alkalmad neked is megmenteni... szerinted nincs benn senki
Balázs: szerintem nincs, tök csönd van
Tomtom: azért őrködjünk egy kicsit
Balázs: már így is annyira kikapunk otthon
Tomtom: a hősiesség nincs ingyen
Balázs: persze és a barátság áldozatokkal jár
Tomtom: ne menjünk be
Balázs: ne

LEILÁBAN

sötét van, csak foltok, inkább a telehold mint más

Rudolf az arcét mossa, fáj, majd körbejár , megnézi nem maradt e senki
valamilyen zugból Gabi lép ki

megöleli ölbe veszi és a szakadt kanapéra ül vele

Gabi: hogy kerültél ide
Rudolf: te hogy kerültél ide
Gabi: miattad jöttem
Rudolf: miattad jöttem
Gabi: gondoltam nagylány leszek, és ...

Rudolf: tudom, Máté elmondta
Gabi: azért jöttél hogy kiszabadíts a gonosz karjaiból
Rudolf: azért jöttem hogy kiszabadítsalak a gonosz karjaiból, és hogy a saját karjaimba zárjalak

aztán simogatás, csók, nagyon szerelmes, nagyon boldog egymásramosolyokkal

Rudolf: mi baj
Gabi: semmi, csak várom Charliet hogy bejöjjön
Rudolf: és ha nem jön?

Rudolf: na gyere menjünk
Gabi: ne, maradjunk még