1. Mikor kezdtél el televíziózni, hogyan alakult ez a lehetőség?

1970-ben kezdtem televíziózni. Akkor még a Magyar Rádió és Televízió intézményén belül működött a Televízió, elnökhelyettes vezetésével. Akkor már sok szó esett arról, hogy a televíziót önállósítani kellene, hiszen hatása jelentősen felülmúlja a rádió hatását. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, új fiatal alkotó gárdát kellett toborozni. Az elnök a középvezetőket megkérte, hogy nézzenek körül az egyetemeken és keressenek, csábítsanak el néhány fiatal végzőst. Olyanokat, akik friss gondolatokkal és lendülettel érkeznek, és meg tudnak felelni a kihívásnak, amit ez az új propaganda és művészeti ág jelent
Így került sor arra, hogy a gyerekosztály vezetője is ellátogatott a Bölcsészkarra is, és ott a tanulmányi osztályon kutakodva kiválasztott engem, és behívattak egy beszélgetésre. Nagyon meglepődtem, akkor a televízió még nagyon nagy szó volt, ott dolgozni szinte elérhetetlen volt mezei embereknek, ráadásul még nem volt munkahelyem, és mindig tanárnak készültem, így a gyerekosztályon való munka nagyon is vonzott. Nekem tetszett, nekik tetszettem, így kerültem a televízióba

2. A gyermek televíziózás hogy került képbe?

A fent elmondottakban már válaszoltam. A gyerekosztály vezetője talált rám. Az aktuális rovathoz kerültem szerkesztőnek.

3. Milyen műsorokat készítettél, és milyen munkakörben dolgoztál ezekben?

Már az első hónapban munkát kaptam, igaz még nem olyant, amit én találtam ki, de nagyon jó iskola volt a KUKKANTÓ c. ismeretterjesztő műsor /Kaló Fórián és Hacser Józsa voltak a műsorvezetők és dr. Béley Pál polihisztor könyvtáros írta a forgatókönyvet./ Természetesen, mint minden fiatal, aki bekerül valahova,  és meg akarja váltani a világot, azonnal lázadni kezdtem, hogy nem elég korszerű, hogy az ismeretek elavultak, hogy a színész műsorvezetés hiteltelenné teszi az ismereteket, hogy nem lehet különbséget tenni a valós és a kitalált, legendaszámba menő ismeretek között. Abban az időben /1970/ kezdett az ismeretterjesztés egyre fontosabbá válni, kezdett kialakulni az a helyzet, hogy az emberek a televízióból nyerik az ismereteiket, és valóban  fel kellett tenni a kérdést, hol a televízió felelőssége, mindegy e miről, mit mutat a nézőknek és nagyon fontossá vált a hitelesség. Különös hangsúlyt kapott ez a gyerekeknek szánt műsoroknál. Így áskálódásom sikerrel járt L megszűnt a Kukkantó. Mai ésszel azt gondolom, hogy a Kukkantó típusú műsor /Kremsier Edit kitalációja/ akkor sokat tett a népszerű ismeretterjesztésért
Készítettem pályaválasztási tanácsadót, majd 1972 ben sikerült elkészíteni a PAPÍRSÁRKÁNY – t, ami kisiskolásoknak szóló magazin volt és komoly harcot jelentett, hogy egy új stílust tudjunk bevezetni Somhegyi Béla rendező kollegámmal, és Lehoczky István karikaturistával. Eleinte Bodrogi Gyula volt a műsorvezető és egy vidám gyerektársaság csetlett botlott a témák között, majd Gyula kikopott a műsorból és csak vidám rajzolt elválasztók, Papírsárkány esetei választották el az egyes blokkokat. Sok történetet meséltünk el, önálló rajzfilmeket készítettünk és próbáltuk kíváncsiságra és kételkedésre szoktatni a nézőinket. Ez akkor elég fontos volt, mert a televízió általában kinyilatkoztatott és a kérdezés nem tartozott a feladatai közé, de mint kisiskolás ismeretterjesztő műsor nem volt annyira fontos, hogy figyeltek volna erre az új vonásra. Legfeljebb  - remélem – a nézőben maradt meg valami ebből. Ennek folytatása lett a PERPETUUM MOBILE ismeretterjesztő sorozat
A másik irány amerre elindultam az a valódi értékek megőrzése így került sor a VITÉZ LÁSZLÓ, ÉS  TÖBBIEK  c. sorozat elkészítésére, amelyben KEMÉNY HENRIK  nemzetközileg is elismert bábművész, a vásári bábjáték egyetlen élő képviselőjének a munkáit dolgoztunk fel SZABÓ ATTILA rendezővel együtt. Így őrződött meg egy műfaj és annak kiemelkedő képviselője az utókor számára.
Ezután a SÜSÜ, A SÁRKÁNY c. bábsorozat következett, ami világhíres lett
1978 ban engedték meg először, hogy rendezőként is dolgozzak, ekkor kezdtem el a DONGÓ ŐRS KALANDJAI c. 6 részes munkát Ezekben a fél órás burleszk filmekben egy baráti társaság – éppenséggel a Dongó őrs – kalandjai elevenedtek meg, sok humorral. A sorozat szereplője volt GASKÓ BALÁZS /ma az m2 egyik meghatározó arca, műsorvezető, riporter,/ és KOROM ATTILA zenész /később a kölyökidő társírója és zeneszerzője, szereplője/, GALAMBOS PÉTER /GALAMB/ riporter műsorvezető, Kultúrház, Klubrádió.
Minden nyáron készült egy egy rész
Nagyon sokféle műsort készítettem közben, játékfilm sorozatokat, ismeretterjesztő, művészeti műsorokat
1986 ban készült el A Világ Legrosszabb Gyereke KOVÁCS ROBI főszereplésével, és ebben a filmben szerepelt először ACÉL RÉKA a képernyőn
Ezután következett a KÖLYÖKIDŐ és több játékfilm
TŰRHETŐ LAJOS
VELEM MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI
MI, SZEMÜVEGESEK / a műsorok listája megllékelve/

4. Milyen előképzettséged van a gyermektelevíziózásban?

Az ELTE BTK magyar történelem szakán végeztem, azaz tanári diplomám van a televíziózást menet közben tanultam meg,

5. Sokan nem mernek dolgozni ezen a területen, mert speciálisnak számít. Te miért mertél belevágni?

A gyerekeknek szóló televízió valóban kicsit eltér a többi területtől, azért mert, itt minden műfajban otthon kell lenni, pont olyan jól kell tudni, mint a felnőtt műsoroknál, de emellett még a gyerekhez is kell érteni, tehát bizonyos pedagógiai előképzettséget talán még inkább érzéket kíván ez a terület
Mivel én mindig tanár akartam lenni, sokkal könnyebb volt dönteni, hogy elvállaljam e a televíziós munkát mintha bármilyen más területre hívtak volna, ahol kevésbé voltam jártas. Itt úgy éreztem otthon vagyok és csak a szakmát kell elsajátítanom, azt hogy miről szóljanak a műsorok azt már tudom. persze ez a fiatalos önhittség volt, de később azért bele lehetett jönni

6. Hogy alakult a Kölyökidő? Mikor kezdődött? Kinek az ötlete volt?

A KÖLYÖKIDŐ  1989 –ben kezdődött. Abban az időben úgy készült a televízió műsorterve, hogy előző év májusában kihirdették, hogy milyen műsorfajtákon gondolkodjanak a szerkesztők. Nekem akkor volt már néhány nagyon jó gyerekszereplőm, a VILÁG LEGROSSZABB GYEREKE és folytatásai után szerettem volna „használni „ őket. De a heti sorozat ötletét lefoglalta Kremsier Edit, neki fogadták el egy a gyerekek hétköznapi eligazodását segítő műsorötletét, amiben arra gondolt, hogy pedagógusok, pályaválasztási szakemberek, pszichológusok adnának tanácsokat a gyerekeknek.  Szombat délután 4 órai műsorsávba tervezték ezt a műsort, bevallom nagyon vonzó sáv volt. Rábeszéltem Kremsier Editet, hogy hagyja el a felnőtt vendégeket, és inkább a gyerekek által eljátszott helyzeteket mutassunk be, és a történetekkel sokkal több,  és hatásosabb segítséget tudunk nyújtani.
Szerencsére elfogadta, és a főnökséggel is el tudta fogadtatni. Az is szerencse, hogy Kovács Robit és Acél Rékát ismerték és szerették a filmekből, úgyhogy az ő személyiségük is segített.

7. Milyenek voltak az akkori viszonyok? Törődtek-e a gyermektelevíziózással?

A nyolcvanas évek közepén a gyerek televízió, hasonlóan a televízió többi ágához aranykorát élte, tévé játékok tucatjai születtek, már voltak külső produceri irodák, akik felvállalták a tévé játékok gyártását, már keresni is lehetett a tévében végzett munkával. Amint a pénz megjelent a televíziózásban  /mármint a megkapható pénz, nem a műsorokra költött, mert az akkor, amikor a pénz nem látszott, mert nem az egyes emberek zsebében landolt, akkor sokkal több volt. /gondoljunk csak arra, hogy komplett várat lehetett felépíteni egy Hamlet feldolgozás kedvéért, hogy mennyi díszlet, jelmez statisztéria volt a tévé sorozatokban. /Abigél, Fekete város tb./ A rendszerváltással a televízió belső rendje is átalakult, a pénzek láthatóvá váltak. Gyerekfilmre már addig is kevesebb pénzt adtak, mint ugyan olyan hosszúságú és igényű felnőtt filmre – ki tudja miért – talán mert a gyerek kisebb, akkor kisebb költségvetés is elég? Ez a 90-es évek elejére személyes féltékenységgel is megterhelődött.
De mindez a mából visszanézve mégis Kánaánnak számit
A  Kölyökidő a legelső botladozások után /élő műsorként kezdődött – ami nagy szó volt ,gyerekekkel élő műsort csinálni, de nem is fogták fel sem a nézők, sem a vezetők, csak azt látták, hogy kicsit kuszább, rendezetlenebb a többinél, akkor már nagy rutinja volt a televíziós élő műsoroknak, csak gyerekek esetében  nem lehetett mindent ugyanúgy csinálni, mert a gyerek öntörvényű és néha azt csinál, amit akar. Felelőtlenség volt az mostani ésszel meggondolva, kisgyerekeket beengedni egy élő stúdióba, de nagyon kedvesen dolgoztak, aztán pár adás után kiderült, hogy felesleges az élőt erőltetni elkezdtük felvenni, majd mobil elektronikával forgatni az egyes részeket, és ekkor kezdett kialakulni a kölyökidős stílus, ami végleges formáját szeptemberben a folyt, köv. elindulásával nyerte el
Lassan a televízió átszervezése azt eredményezte, hogy megszűnt az ifjúsági és gyerek főszerkesztőség, mindössze 4 gyerekműsor maradt életben, azaz négy alkotót bíztak meg azzal, hogy készítsen egy egy műsort /É.Szabó Cimbora, Takács Vera Kölyökidő, Macskássy Kati /óvodásoknak/ Levente Péter Égből pottyant… ezek közül Macskássy Kati nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és megszűnt, a többi az évtized végéig fennmaradt
Ekkor volt egy szakasz Hankiss Elemér elnöksége alatt, amikor úgy működött a televízió, mint a legtöbb nyugati tv Ha a műsor jó volt emelték a költségvetését, ha nem tetszett, megszüntették, akkor még nem a közönségarány jelentette a tetszést, hanem egy szakmai grémium döntött ezekben az ügyekben.
Szerencsére a kölyökidő sok pénzt kapott /4x több volt a költségvetése, mint ma egy hasonló hosszúságú műsornak miközben a pénz sokszorosával ér kevesebbet /
Az irigység egyre nőtt, a műsor maradt, de a sugárzási hely visszament délelőttre. Ezt a jó kis rendszert is megfúrták elég hamar, lemondott Hankiss, mert a politika, ami több pártú lett már, de azért nagyon szerette volna a tévét a kezében tartani, nem látott garanciát a Hankiss féle produceri rendszerben erre, azt már tudták, hogy aki a televízió, azé a hatalom
A Hankiss rendszernek az volt a lényeg, hogy két intendaturát hozott létre, a két sugárzó csatorna élére. Megszüntette az osztályokat, rovatokat, fő és alszerkesztőségeket,  igazgatóságokat, ezzel nagyon sok ember érdekét sértette, főleg azokét, akik nem voltak olyan rugalmasak és ügyesek, hogy azonnal produceri irodákat alakítsanak az egyes műsorkészítő egységekből, sőt arra is számos példa volt, hogy nem a főnök, hanem valamelyik műsor készítő neves rendező, szerkesztő, gyártásvezető alakit ott produceri irodát, és mivel ezeket nem a rangsor és nem a múltbéli tekintély bírálta el, hanem szintén szakmai bizottság nézte meg mindenféle szempontból – művészi pénzügyi, hogy az adott társaság megalakulhat-e, bizony sokan maradtak hoppon, de a hopponmaradtak még elég erősek voltak ahhoz, hogy megfúrják ezt a rendszert, amihez az is hozzájárult, hogy a produceri irodák egy része nem műsorkészitésre, hanem harácsolásra használta a pénzt. Mert az ember az nem változik,
A kölyökidőt több produceri iroda is kérte, végül Várkonyi Gábor Elek Ottó vezette  cég kapta meg. Alakíthattunk volna saját produceri irodát is, de annyi dolgunk volt a műsorkészítéssel hogy erre nem volt időnk. Elszalasztottuk.

8. Mikor tűzték műsorra és miért akkor?

Gyereksávnak általában a hétköznap délután és a hétvége délelőtt számított. A hétvége volt a nézetebb idő. Így természetes volt, hogy a műsor szombat vagy vasárnap délelőttre kerül.
A hétköznapi adásidőknél csak a késő délután 6 óra utáni sáv volt kedvező addigra hazaértek a családok, de odakerülni csak nagy protekcióval vagy sok pénzzel lehetett, így kerülhetett az Űrgammák péntek késő délutánra, és mindennél nagyobb nézettséget kapott, pedig szakmailag csapnivaló volt, de nagyon sok pénz állt a háttérben. /bár, mint mondtam a mai árakhoz képest nagyon sok volt a kölyökidő pénze is de még mindig 5 x kevesebb, mint az Űrgammáké, aminek a költségvetését láthatóan nem is lehetett műsorra költeni, a környékén felbukkanó egyéb tevékenységek vitték el a maradék összeget. /kiadványok, propaganda rendezvények az űrgammák égisze alatt/

9. Milyen gyakorisággal jelentkezett ez a műsor?

Eleinte a műsor két hetente jelentkezett fél órában. Amikor még egy tévé volt, akkor ez normális periódusnak számit ott. Abban a pillanatban, ahogy a kereskedelmi televíziók beléptek a maguk heti és napi ismétlési szisztémájukkal, már megbukott volna a kétheti műsor. De akkor, amikor csak ezt az egy tévét lehetett nézni ez jó periódusnak tűnt, arra is alkalmat adott, hogy szépen kidolgozott, lepróbált, igényesen fényképezett adások jöhessenek létre, szemben a mai próba nélkül, gyorsan, meghatározott sablon szerint közvetített műsorokkal. Akkor az az örömünk is megvolt, hogy a stáb, felnőttek és gyerekek a forgatások közben jól érezzék magukat. A műsorban a szereplők valóságos figurái jelenjenek meg, hogy a magánéletükben történtek bekerüljenek a folytatásos történetbe. A műsor szellemének, hatásának fontos része volt az a a légkör a mi körülvette. /ma, amikor számtalan kölyökidő klón látható, mégis az az érzése az embernek, hogy valami mégsem ugyanaz, és ez nem a korral magyarázható, hanem azzal a légkörrel, azzal a feelinggel ami a kölyökidő sajátja volt, és amit csak az együtt megélt idő adhat meg./bocsánat ez egy kicsit szirupos, de ha nézem a NETKORIT, ami teljes egészében kölyökidő klón, a főszerkesztője egy ideig munkatársunk volt, csak egy dolog hiányzik belőle a lélek, /vagy a tehetség?/ vagy mindkettő…

10. Később ez hogyan alakult?

Amikor a kölyökidő már ismert és elismert lett, amikor a szereplők gerincét adó első generáció már gimnáziumba járt megkaptuk a KAMASZODÓ KAMASZADÓ alcímet, és jöttek új arcok, akik közül kinevelődött egy második generáció, akik az elsők érettségije után is vitték még egy darabig a műsort a harmadik generációnak igazán már nem volt kifutási lehetősége, de közöttük is remek figurák vannak
1995 től kezdtünk el élő adásokat sugározni, mert a tévé egyre kevesebb pénzt adott gyerekműsorra /is/ és valahogy ki kellett tölteni a műsoridőt. Egy ismert szereplők közreműködésével felálló élő műsor, amiben a megszokott rovatok is megtalálhatók, zárásként a folyt köv. is szerepel, vonzó lehet. Egy hónapban egyszer volt élő adás, és kétszer fél órás rögzített. Az élő adásban megismételtük a rögzített rovatait és a két folyt, követ egyben, ami sokat jelentett a folytatásos történet szempontjából sokkal több nézőhöz jutott el.

11. Kellett-e akkor még erőfeszítéseket tenni, hogy a Magyar Televízió műsorra tűzze ezt a gyermekműsort?

Ugyan évente azzal telt az augusztus, hogy a 1993 tól folyamatos visszatervezések miatt megszüntetésre ítélt műsort visszahozzuk, de akkor már volt olyan ismert és elismert a műsor hogy ezeket a csatákat meg lehetett nyerni. Pont a siker volt az, ami segített, és ugyanaz a siker okozta  megszüntetési fenyegetettsége, hiszen mindenki más, aki nem volt ilyen sikeres, utálta

12. Miben volt más a Kölyökidő mint a többi gyermekműsor?

Amikor kezdődött nagyon sokat számított, hogy magánéleti problémákról beszél, a gyereket felnőtt számba veszi, nálunk a gyereknek volt felnőttje és nem fordítva, ötletes volt, új dolgokat hozott, új hangvételű kis etűdök voltak benne, sokat számított a zene, ami nem volt jellemző addig a gyerekműsorra. Beszéltünk szerelemről, barátságról, a felnőtt vendéget arról kérdeztük milyen volt kiskorában, mikor volt először szerelmes. Ez ma a bulvársajtó és bulvár televízió idején már nevetségesnek hat, de akkor a rendszerváltás első éveiben ez nagyon nagy szó volt. Megmaradt az a régi mániám, hogy a legfontosabb, hogy a néző kíváncsiságát keltsük fel, és hogy lássuk a dolgoknak nem egy oldala van, a felnőtt nem minden okosság tudója, van a gyereknek is mit tenni, mert neki kell választania, de akkor tud jól választani /és nem feltétlenül politikai értelemben, hanem pályát, barátot, iskolát stb./ ha ismeri a lehetőségeit, ha látja milyen sokféle a világ, és hogy egy dolgot milyen sokféle szempontból lehet értékelni.
Ez volt a lényeges és fontos háttér gondolat és ezt kedves, mosolygós, humoros, laza formában ,jól felkészített gyerekszereplőkkel, jó hangulatot árasztva, és nem felejtkezve meg arról, hogy szép okos gyerekek látványa midig bejön /mellesleg a műsor legnagyobb vonzása a latens erotika volt, ami a szereplők szépségéből sugárzott, de ez nem szakdolgozatba való/

13. Mi volt a jelentősége annak, hogy gyerekek szerepeltek benne?

Abban az időben kezdett elterjedni Magyarországon is a TIE drámapedagógia iskola tani tása, bár nyomaiban már a hetvenes években is fellelhető volt, de sajnos az iskolákat nem tudta meghódítani, a tanárok idegenkedtek attól, hogy a gyerekek eljátsszák, kibeszéljék, kiordítsák a gondjaikat, és hogy olyan színdarabok jöjjenek létre, amik a gyerekközösség belső életéből táplálkoznak, és nem egy felnőtt által megirt szöveg bemagolását jelentik
A kölyökidő arra adott példát, hogy lehet lazán és természetesen is viselkedni nem természetes körülmények között. pl. kamerák előtt. Sajnos, nem volt nagy hatással, mert akik begyöpösödött aggyal nézték a tévét is, azok nem is vették észre ezt a lehetőséget, sőt a pedagógus társadalom nagyobb része tisztelet a kivételnek, utálta, hogy helytelenül viselkedő, kérdezgető,  hányavetin ücsörgő gyerekeket mutatunk ahelyett hogy szépen rendesen, hangosan és érthetően beszélnének, nem vágnának egymás szavába stb. bár pedagógus kollegáknak igazuk van hogy kényelmesebb és szebb a jól viselkedő gyerek és fényképezni is könnyebb, de a valóságos gyerekre jobban hasonlit a kölyökidő féle. A televízión belül az volt a fő gond, hogy ezek a gyerekek kis sztárok, hogy nehogy sztárokat csináljunk belőlük azért nem lehet reklámozni, hirdetni, dicsérni, nehogy elbízzák magukat. /Miközben az Űrgammákba ömlött a reklámra költhető pénz/
A magyar ugar nehezen mozdul, és annak egyik állomása, hogy miért nem lettek akkora sztárok a kölyökidősök, mint amekkorák valójában voltak, hiszen ha ma pl. egy bulvár műsor műsorvezetőjeként mindig a kölyökidős … ként emlegeti, sokkal többen ismerték szerették és nézték, mint akikről annak idején tudomásunk volt. A levelekre amik áradtak ezresével mindig azt mondták, hogy nem számit egy butácska réteg tagjai írnak, na ja ma már tudjuk, hogy ez a butácska réteg sms - zik hogy kedvencét valamilyen helyezéshez juttassa akármelyik tehetségkutató sóban.
Tehát a vonzó műsorvezetők segítségével és az irántuk megjelenő rajongást felhasználva okos és megszívlelendő mondanivalót próbáltunk csepegtetni, mindig egy kis iróniával, de mégis ami fontos volt, arról szót ejtettünk, olyan fontosokról általában, amiről máshol nem igen akartak tudtak beszélni

14. A gyerekek között mindig volt egy felnőtt szereplő is a műsorban. Volt-e ennek valamilyen pedagógiai oka?

Az animátornak mindig fontos szerepe van egy gyerektársaságban. Gaskó a mi felnőttünk, igazán nem is tekinthető annak
Ha meg az élő adások felnőtt vendégére gondolsz, akkor arra azért volt szükség, hogy ismert és elismert emberekkel beszélgessünk, hogy lássuk a felnőtt is ember és a felnőtt is lássa, hogy normálisan is lehet a gyerekekkel beszélgetni

15. Célod volt-e a gyermekek kulturálódásának segítése, nevelése?

igen, már írtam erről

16. Hogyan valósult ez meg a műsorban?

úgy vettük, hogy a kultúra az élet része, hogy aki igazán kulturált akar lenni, annak a hétköznapi létét is átszövi a kultúra termékeinek ismerete, A műsorban nem arra törekedtünk, hogy kulturális termékeket ismertessünk, mutassuk be, hanem arra hogy az irántuk megismerésük iránti igényt keltsük fel . ez a trükkje

17. Mi tette eredetivé a Kölyökidőt?

A stílus, a jól kiválasztott gyerekcsapat, a pozitív kisugárzás

18. Hogyan tudtad ötvözni a kultúrát és a szórakoztatást?

Ahogy fentebb mondtam a kultúrát az élet természetes részének tekintettük, a megismerésére való igényt tápláltuk, ezt tehát tehettük szórakoztatóan. Nem hiszem abban, hogy van szórakoztatás és kultúra külön. Minden helyzetnek időnek életkornak megvan a maga kultúrája, s van akit a komolyzene szórakoztat van akit a rock vagy a rap. Annyi a lényeg, hogy sokféle érdeklődése legyen az embernek és akarja megismerni a világot a maga sokféleségében és akkor megtalálja magának a szórakoztató kultúrát
Az rossz álláspont, hogy ami kultúra az unalmas és emelkedett
És ami meg jó, az bűnös és hízlal /bocs/

19. Milyen szempontokat tartottál szem előtt a forgatókönyv megírásánál, a szerkesztésnél?

Hogy változatos legyen, hogy mindig kerüljön bele valami meglepő valami csavar, hogy illeszkedjen a szereplők pillanatnyi állapotához életkori sajátosságaihoz, hogy kapcsolódjon az aktuális közéleti hangulathoz, témákhoz, hogy elmondható legyen, hogy a műsorvezető gyerekek is magukénak érezzék.  Sokszor még arra is kihasználtam a forgatókönyvet, hogy a közösségen belül jelentkező konfliktusokat pl féltékenység.. feloldjam így a jelenetben össze kellett verekednie két olyan fiúnak, akik amúgy is éppen nagyon féltékenyek voltak egymásra. Jól sikerült a felvétel, és ahogy visszanézték magukat rájöttek, hogy róluk szól a történet nem is szóltak semmit, de többet nem kellett hallanom, hogy a Robinak miért van több szövegeeeee? Azóta is a legjobb barátok

20. Volt-e konkurenciája a műsornak, ha volt mit lehetett tenni ellene?

Konkurneciája nem volt ellenfele volt, de ellenfél is csak a pénz megszerzése területén, mert a képernyőn nem, sajnos nem, és sajnos megszünte után nem is lett utána semmi
Most van ez a netkori de ez is csak egy halvány klón, mint már említettem a tehetség és a lélek nélkül
Konkurenciának tekinthető az Űrgammák, annyival jobb feltételek között rosszul csinálták, engem bosszantott, mert magam is dramatikus sorozatot – u.n. szappant szerettem volna,nemcsak 10 perces hanem rendes fél órás részekből, de erről álmodni sem lehetett. Konkurenciának tekinthető még – az azonos korosztály okán a Cimbora, de igazán más a nézőréteg, aki szereti és nagyon jól megfértek egymás mellett. Ott is inkább az volt a gond, és a némi ellenségeskedés oka, hogy a Cimbora közelebb volt a tűzhöz és több pénze volt. /hiába volt relative sok pénzünk, másoknak még több volt/ ebből az következik, hogy a kölyökidő egyemberes műsor volt és én nem tudtam mindenért harcolni + műsor írni, szerkeszteni, rendezni. Más meg nem volt erre. Belső gyártású műsor lévén nem volt belőle külön pénz, azért a nyári filmeket kibulizta a gyártás minden évben és ez nagyon jó volt és néhány igazán értékes tévé játék készült a nyári bulikból. /Ahol, mint tudjuk mindenki nagyon jól érezte magát, csak én aggódtam állandóan, hogy film is készüljön a nagy jóllevésből//de ez persze csak maszek megjegyzés//

21. Voltak-e finanszírozásbeli problémák?

Mindig voltak, ahogy már írtam

22. Milyen volt a műsor nézettsége? Mérték-e? Hogyan változott ez az évek alatt?

Volt egy szaka 1991-95 amikor a nagy generáció volt szolgálatban, akkor élete a műsor a fénykorát, akkor verték szét a BNV-n a díszletet ahol Réka rejtőzött, és a játékban ki kellett szabadítani, pedig a másik színpadon a Familia kft előadása zajlott, nagyon sokat voltak akkor mondta Bárdos András, hogy egyszer szeretne olyan híres lenni, mint ezek a gyerekek, hát neki bejött ez a dolog.
Ez elsősorban a nyári filmeknek és a folyt. Köv.-nek köszönhető akkor még nem voltak szappanoperák és ez is mutatja, ahogy azt a műfajt milyen nagyon igénylik a nézők.

23. Később folyt. köv.-vel is kiegészült a műsor. Mi volt ez tulajdonképpen, és miért volt fontos beilleszteni a műsor struktúrájába?

24. Később élőadást is csináltatok. Miért?

25. Az élőadás első része az M1-en ment a második az M2-n. Mi volt ennek az oka?

Az utolsó három kérdésre közben szerintem megválaszoltam
Az hogy az m1 n kezdődött és az m2n folytatódott csupán technikai oka volt, így lehetett egy kis műsoridőt rabolni még a politikai műsorok áradatától, ami beépült a televízióba
Semmi koncepcionális okát nem látom

26. Hogyan tanulták meg a gyerekek az élőadás vezetését.

Addig próbáltunk, amíg nem ment. Ahhoz hogy az ember természetesen viselkedjen nem természetes közegben pl élő adásban kamerák előtt nagyon biztosnak kell lennie abban, amit el kell mondani tehát a próbákon addig kellet gyúrni amíg nem ment hibátlanul, automatikusan,., amiért biztos mindenki nagyon utált engem
Direkt kitaláltam, hogy egy kamera legyen az adásokban azért, hogy a felnőttek fent a vezérlőben ne tudják elrontani, hogy a gyerek a mozgásával magát vágja, hogy annak ellenére, hogy a televíziózásban nem szokásos egy kamerás módszerrel készül az adás mégis változatos és mozgalmas

27. Mi alapján válogattad ki a gyerekeket?

Szemkontaktus alapján

28. A gyerekek generációról generációra változnak. Más érdekli őket. Hogyan tudtad ezt követni?

Ha az ember nyitott, ha figyel másra is, ha megóvja magát attól, ogy azt mondja jónak, amit már ismer, akkor képes a változó világot követni, nem könnyű van amit nem érdemes elfogadni, de figyelni kell és nem elutasítani, s mindig van a gyerekek között néhány jó fej, akire érdemes figyelni és igy meg lehet őrizni a naprakészséget
Egyébként meg vannak dolgok, amiben minden korban egyformák a gyerekek vannak olyan életkori sajátosságok, amik nem változnak, amiken mindenkinek ált kell esni a lényeg tehát állandó néha kicsit előbbre csúsznak a nagy változások, és a küldő máz, a ruha az mindig változik, de az első szerelem az mindig elkövetkezi, ahogy a barátban barátnőben való csalódás, a felnőttekkel való elkerülhetetlen szembeállás stb.

29. Meddig tartott a Kölyökidő?

1997 ben új vezetés került a gyerekosztály élére, és egyszerűen utálták ezt a műsort és megszüntették

30. Miért szűnt meg?

31. Próbálkoztatok-e újításokkal, hogy változzon a műsor?

Mindig próbálkoztunk változtatásokkal, figyeltük a hatást, néztük, hogy mi az a forma, ami bejön, ki az a szereplők, aki tetszik, nem annyira tudományos módszerekkel mint ma, amikor szoftverek segítenek ebben,  de a józan eszünk szerint mindenképpen

32. Mi történt a műsorral aztán?

A kereskedelmi televízióba tett kirándulásunk kölyökidő nekem 8 címen röpke idő alatt füstté vált ez nem az a műfa, ami ott megél, egy csomó érték elveszett kultúra nem kellett minden pereg kapkod, mindaz amitől a kölyökidő jó volt ott nem volt elég jó.
De ma már nincsenek gyerekműsorok, megszűnt a védett gyerekkor, úgyhogy mindenkinek magának kell megszerezni  az életformáknak kulturális termékeknek, egyébnek azt a választékát ami lehetőséget ad neki arra, hogy válasszon, és eldönthesse sokféle ismeret alapján, hogy neki mi is a jó, de ma nem erről van szó, az a jó, ha a néző, a gyerek birka, aki meghallgat, és bólogat, és nyomja az sms –t, és azt hiszi ő dönt

2007-04-10

takácsvera