TAKÁCS VERA HONLAPJA

Gyermekkultúra lap


FILMMŰVÉSZ SZÖVETSÉG
GYERMEKSZAKOSZTÁLY GYŰLÉSE
2004. NOVEMBER 18.
GYŰLÉS


 

Gyermekmusorok… konferencia

Két elvetélt memorandum után 2004 november 18.-án összeült a Filmmuvész Szövetség Gyerekszakosztálya, és a kritikusok Szakosztálya szervezésében egy értekezlet, ahol a gyerekmusorok sorsáról, lehetoségeirol és a halaszthatatlan tennivalókról esett szó
.

A gyulést Kremsier Edit, a Gyerekszakosztály vezetoje nyitotta meg.
Bevezetojében elmondta, hogy nem a múlton kellene keseregni, hanem megkeresni a kiutat a jelenlegi kilátástalan helyzetbol

A megbeszélést Báron György a kritikusok Szakosztályának elnöke vezette
…Tehát a gyerek- és ifjúsági játékfilmekrol, amely egy létezo mufaj volt Ma-gyarországon és ma már nyomokban sincs, vagy talán csak nyomokban van. Ami úgy gondolom, hogy inkább a Magyar Mozgókép Alapítvány és egyebek körébe kéne, hogy tartozzon, bár jó lenne, ha a tévék is kivennék ebbol a ré-szüket. Akkor nyilvánvalóan egy kicsit ettol eltéro, de szintén gyerekeknek szóló terület, a nem fikciós gyerekmusorok, gyerekvetélkedok, oktatási muso-rok, stb. stb. …. Az, amit hallottunk, hogy a legnézettebb gyerekmusor a Való Világ, az borzalmas. Ha a nemzedék a Való Világot nézi, akkor milyen embe-rek lesznek. Hát nyilvánvaló. A Való Világból nem lehet tanulni. Hülyeséget lehet tanulni, persze. A rossz magatartás formákat lehet belole megtanulni. …
a Magyar Televízió egy olyan pénzzabáló intézménynek tunik, amibol az utóbbi 10-valahány évben 10 és 100 milliárdokká, egy kisebb afrikai ország nemzeti jövedelme eltunt. Ezt mindenki pontosan tudja. Tehát a gyanakvás nem alaptalan. Hogy ez miért a gyerekfilmen csapódik le, az egy másik kér-dés… Azért mindig volt annyi pénze a Magyar Televízióban, hogyha valami-re nagyon akartak keríteni és ez a valami legtöbbször a legnagyobb baromság volt, akkor arra lehetett egy picit keríteni. … a közszolgálati tévé a politika martalékává lett és ezáltal tényleg nem alkalmas a közszolgálati feladatai ellá-tására

Az elso felszólaló Sipos Pál, a Magyar Televízió Muvelodési Foszerkesztosé-gének vezetoje: ”….én még nem találkoztam egyetlen egy gyermekbarát felnottel de még új-ságíróval sem, aki szóvá tette volna, hogy, hogy van az, hogy Európában szin-te egyedüliként ez az ország az, amelyiknek a képernyojén hétvégén, szombaton reggel 7 és 9 között nem gyerekmusor megy, hanem egy politikai magazin, benne politikusokkal. És még nem láttam egyetlen egy politikust se, aki azzal utasította vissza a szombat, vagy vasárnap reggeli meghívást, hogy bo-csánat, én nem szeretnék részt venni ebben a musorban, mert ilyenkor nem nekem kellene látszódni a képernyon, hanem ott gyerekmusoroknak kellene menni. … Nem láttam még egyetlen egy egyházat sem amelyik azt mondta volna, hogy gyerekeknek kellene ebben az idoben musort adni …
B Révész László folytatta felszólalásával

… Azt gondolom, … a magyar értelmiség súlyosan bunös ebben a dologban. Egyetlen egyszer nem emelte fel a szavát annak érdekében, hogy ez nem a politikusoknak a magán játékszere, amit ilyen, olyan, amolyan célokra hasz-nálhatnak, hanem ez a magyar nép legnagyobb kulturális privilégiuma. Nem egy pártszócso, nem politikusok szócsöve, hanem.. ma Magyarországon ez a minden magyar adófizeto számára elérheto legolcsóbb információs, kulturális szórakozási lehetoség... De ezt a tisztet nem tudja betölteni. A dolog lényege mégis csak az szerintem, hogy amire akarják, arra van pénz. És amire nem akarják, arra nincs pénz. Tehát a mindenkori kurzus mindenkori csókosainak megvannak a musorai. Tehát ha teszem azt Tornóczki Anitának gyerekmusorok készítésére támadt volna kedve és nem dokumentumfilmek készítésének, akkor meglennének a legalább havi egy gyerekmusor. …Még annyit ehhez, hogy ha jól tudom, az elátkozott média törvényben bi-zony tételesen felsorolva benne van a közszolgálati musortípusok között töb-bek közt a gyerek- és ifjúsági musorok és ez alapvetoen hiányzik. Tehát itt akár az aktuális televíziós vezetés szemére is lehet vetni, hogy ez miért hiány-zik..

Farkas Eszter újságíró, hét évig vezette a Gyerek- és Ifjúsági Szerkesztoséget. az EBU ifjúsági szekcióban dolgozik 92 óta. Ennek négy évig alelnöke volt
…EBU. Európai Közszolgálati Televíziók Szövetsége. Különbözo szekcióik vannak. ... 98-ban, amikor az elso memorandum született, akkor még egyálta-lán nem volt tragikus a helyzet. Akkor még nagyon sok musort gyártottunk, de már észreveheto volt, hogy a pénz eltünedezik. A gyerekek tökéletesen otthagyták a Magyar Televíziót, amin egyáltalán nem csodálkozom… Az biz-tos, hogy mi most itt éppen egy paradigma váltást élünk át és ez sohasem kel-lemes. Megváltozik a helyzet és megváltozik talán a televízióval szemben a nézok igénye. Én azt hiszem, nem szeretném a haragotokat magamra vonni, de tényleg azt hiszem, hogy a televízió csak az egyik már a többi, egyre fon-tosabbá és egyre hatásosabbá váló média közöl. Én itt elsosorban a számító-gépet és a világhálót tekintem feljövoben lévo médiának, amit a gyerekek sokkal szívesebben és állandóan használni tudnak. Nem úgy, mint a televízió-ban ilyen kis szigetekként föltünedezo és egymástól hatalmas távolságra lévo rövidke gyerekmusort. Az Internet állandóan ott van és nem csak hogy állan-dóan ott van, akár filmet is lehet rajta nézni, hanem interaktív. ..az EBU-ban egy három éves hatalmas monstre vizsgálatot indítottak a gyerekmusorok helyzetérol. Ennek 96-ban kaptuk meg az eredményeit és akkor, amikor már nagyon sokan úgy döntöttek, hogy a versenyhelyzetet és ezt a nagyon elszán-tan agresszív önreklámozást, ami a kereskedelmi televízióknál megjelent, ezt az egy blokkban kínált, többé-kevésbé azonos nézore számító musorpolitikát csak úgy tudják a közszolgálati televíziók megoldani, hogyha osztódni kezde-nek és tematikus csatornákat hoznak létre. … ZDF és az ARD indították el a Kinder Kanalt, a Kikát. A két szülo csatorna adta össze a pénzt … volt egy nagy vita arról, hogy a közszolgálati, úgynevezett egyes csatorna, ami egy demonstratív csatorna sokak szemében, azt mutatja meg, hogy annak az or-szágnak, annak a kormánynak kik a fontosak, melyik társadalmi rétegek a fontosak és mi az, amit o fontosnak tart elsosorban. Tehát hogyha azt mond-juk, hogy ez egy ilyen általános csatorna, akkor a gyerekeknek is természete-sen ott kell lenniük. Hiába bólogatott mindenki arra, hogy ez bizony így van, a szervezhetoség, a jelenlét szempontjából bizony a gyerekcsatornák alakítása tunt a járható útnak.

Ezután Báron Görgy Sípos Pál foszerkesztot kérdezte, elképzelheto –e Ma-gyarországon is tematikus gyerekcsatorna felállítása
Sipos Pál:
… a földi egyes csatornán kellene több szóhoz jutni a gyerekeknek és valóban a kettes csatornát lehetne még erre ráépíteni és bizonyos ésszeru határokon belül kellene folyamatosan új musorokat gyártani… hogyha a Minimax készí-toje lennék … egyre szomorúbban néznék magam elé, mert azt gondolnám, hogy egy 3 év múlva kifúj az az anyagmennyiség, amit még lehet a Magyar Televízióból hasznosítani. És akkor utána meg már nincs mit.
… van közben valamifajta változás. Szóval a gyerek az mindig gyerek, de azért a környezete változik … a saját gyerekeimen látom, azért már nem lehet ugyanazzal megszédíteni oket amivel engem.

Bernáth László:
Bernáth László, kritikus. Természetesen én is tudnám a múltat fényezni joggal … az ifjúsági film fogalom. Kérem, ne botránkozzanak meg, azt hiszem, hogy olyan, hogy ifjúsági film, nincs. Tudniillik amit ennek szántak, ha jó, akkor az valamennyi felnott nézo számára mindig is érdekes volt.. Gyermekfilmben is azt hiszem van egy életkor váltás. Azt hiszem, hogy az a 14 éven aluli elkép-zelés nem áll már fent. Gyerek számára csak 10 éven aluli gyerek számára lehet és érdemes kifejezetten gyerekfilmeket csinálni. Tehát nem lehet a gye-rekfilmekrol beszélni úgy, hogy súllyal, vagy hangsúllyal ne a rajzfilmekrol legyen elsosorban szó. Mellesleg megjegyezve ott is az a helyzet, hogy igazán jó rajzfilmek, akár egyediek, akár sorozatok a felnottek számára is ugyan olyan vonzóak… végig kell gondolni … hogy tényleg mire kell pénzt kiero-szakolni, kérni, követelni és így tovább, joggal és mi az, amit nem nagyon érdemes forszírozni.

Békés JózsefBékés József
Magyarországnak egyetlen jövedelmezo kulturális exportcikke volt bizonyos idoben a gyerekmusor. A Magyar Televízió gyerekfilmjeit 34 ország vásárol-ta… volt olyan éve a Magyar Televíziónak, amikor a gyerek- és ifjúsági dra-maturgián készült 8 filmbol több valutát szedett be, mint az összes többi ter-méke eladásából.

 


Takács Vera arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. században meg kell találni a 21. század megkívánta formákat, hogy azt a közönséget, amit jelenleg totáli-san elvesztettünk, mert gyerekmusort nézni ciki, valahogy visszaszerezzük. Ehhez szellemi eroket tömöríto muhelyre lenne szükség, de ilyen muhely nincs. A régi dicsoségen merengeni értelmetlen, ma már nem szerkesztokre hanem eroszakos pénzszerzo üzletemberekre van szükség eloször

 


Levente Péter az ügy fontosságát hangsúlyozta, de az õ felszólalását sem rögzitette a magnetofon
É.Szabó Márta
a Palinak ahhoz a megjegyzéséhez csatlakoznék, hogy az értelmiség az tulaj-donképpen cserben hagyott minket. Most ebben a cserben hagyásban az új-ságíróknak rettenetes nagy a felelossége. … egyszeruen nem bírom fölfogni, hogy nincs ma belso gyártású musor. Szóval ezt azért soha nem hittem el, hogy ebben, a tényleg Európa egyik legkulturáltabb országában megtörténhet. úgy érzem, hogy mintha szembeköpték volna azt a 30 évemet, amivel azért mégis csak mi teremtettük meg a közszolgálatiságnak egy nagyon fontos ré-szét és úgy érzem, hogyha itt lennének a fiatalok és hemzsegnének ezek a szuper gyerekmusorok, amikkel fel kellene hogy vegyük a versenyt az égi csatornákkal, akkor én nyugodtan foglalkoznék az én tehetséges fiammal, mert boven ad nekem hála Istennek Érdi Tamás nekem munkát és mégsem tudok belenyugodni abba, hogy nem történik semmi. …itt ma nem lehet mást csinálni, rettenetes eroszakos módon megpróbálni bizonyos helyekrol pénzt szerezni. .. úgy néz ki, hogy ez a Jövo háza majd muködni fog jövo évtol az Álmok álmodóinak a helyszínén. itt próbálkozunk … megpróbáltuk a Min-dentudás egyetemét gyerekeknek kitalálni, Cimbora egyetem címmel. Aztán a régi komolyzenei programjainkat folytatni és felhozni az ország és a határain-kon túli gyerekszínházat a Millenáris szuper stúdiójába… . felmerül . kétke-déssel, hogy vajon a Magyar Televízió vezetoi mit szólnak majd, ha felajánl-juk ezeket a dolgokat ingyen a képernyore és milyen indokot találnak, hogy nincs musorido a gyereknek.
Zahora Mária:Meggyozodésem, hogy mi itt beszélhetünk arról, hogy mit kéne csinálni és hogyan kéne csinálni, ha ehhez nincs egy olyan magasabb szintu politikai döntés, amely elhatározza, hogy szükség van a gyerekmusorokra, …a gyere-keknek egészen kisgyerekkortól kezdve kapaszkodókat kéne adni a világban mindenhol, a családban, a televízióban, az Interneten és minden olyan fóru-mon, ahol a gyerekek a világban való eligazodáshoz kaphatnak valami tám-pontot. …Én azt gondolom, hogy ez a mai pályázatosdi rendszer,-…. Ez egy csod azért, mert jó esetben szakemberek ülnek ott a kurátorok között, de már nagyon sok mindent láttam és hallottam és tudok arról, hogy ezek a döntések nem úgy történnek, ahogy egy-egy területe érdeke azt kívánná. Én azt gondo-lom, hogy gyerekmusort, közszolgálati televíziót felvállalva nem lehet úgy megoldani, hogy különbözo pályázatokon összekaparunk pénzeket. Nem al-kalmasak a producerek arra, hogy ezt a funkciót ellássák. Nem alkalmasak arra, hogy koncepciót adjanak egy olyan területnek, amely az egész jövo ge-neráció felneveléséért felelos. Ugyanis ezt csak egyfajta, hívhatjuk másképp is, de megítélésem szerint szerkesztoségi munkával oldható meg.


Somhegyi Béla hozzászólása:

A televízió elrabolta gyerekeinket. Megfosztotta oket saját, varázslatos világuktól, ellopta tolük a fantáziát, az álmodozást. Ugyanakkor megtanította oket hazudni, csalni, ölni, haszontalan életcélokért és papírmassé példaképekért lelkesedni. Ingerküszöbüket az égbe lotte, a valóságot patkányszürkévé festette, Istent sokadszor is megölte, a televízión kivüli világot nukleáris pusztaságnak hazudta. A felnott társadalom erotlenül tárja szét a karját, gyáván nyavalyog: a tévé ellen nincs mit tenni, tönkreteszi gyerekeinket. Holott mi felnottek nem adunk nekik értelmes életcélokat, örömös elfoglaltságot, boldog együttlétet, mi kényszerítjük bele oket iskolának nevezett nappali börtönökbe, ahol a tévén felnott nemzedéket kényszerrel, büntetéssel, szócsépléssel akarjuk megtanítani a világ dolgaira.
Tessék utánanézni, hány iskolában porosodnak az igazgatói szekrények mélyén a videóprojektorok, a számítógépes szemlélteto eszközök. Hány iskolában használják csak játékra a szélessávú internetet. A pedagógus társadalom legnagyobb része sem kezelni, sem használni nem tudja ezeket az eszközöket, mert nem ért hozzá, de foleg nem érdekelt abban, hogy megfelelo hatásfokkal tanítson.
A következmények beláthatóak: ha minden így marad, felno egy vagy több nemze-dék, amely ismereteit szinte csak a tévébol merítve, kulturális idiótává válik. Egész egysze-ruen kiesik neki az emberiség egész eddigi tudása. Soha nem rendbeszedheto szemétdomb lesz a fejében, élmény-emlék-tudás-ismeret-érzéstöredékek, melyeket a tévébol kapott; számos fontos részlet, az egész felfogásának reménye nélkül.
A helyzetért a felnott társadalom teljes mértékben felelos. Ha megvizsgáljuk a leg-inkább elérheto magyar közszolgálati televízió (MTV) felelosségét, nevezetesen, hogy megszüntette saját készítésu gyerekmusorait, kiderül, hogy ezzel a tettével radikálisan kiik-tatta a lehetoségét annak, hogy a magyar társadalom legjelentosebb kisebbsége megfelelo média-nyilvánosságot kapjon. A vitákban ilyenkor jön elo a pénzkérdés, és ezért én is rá-térek a gyakorlati megoldásra, amelyben természetesen nem szakmai, nevelési, pszicholó-giai és egyéb idealisztikus témákat fogok érinteni, hanem egyszeru taktikai ötletet javaso-lok megfontolásra.
A televíziós, filmes szakma természetébol fakadóan az alkotók általában magányos lovagként küzdenek muveikért. De most: álljon hadrendbe minden lovag teljes egyéni fegyverzetében! Hozza mindenki saját tehetségét, egyéniségét, tapasztalatát és kapcsolat-rendszerét, és szálljunk szembe a társadalom bénító közömbösségével! Hozzunk létre kö-zösen egy televíziós gyerek-hetilap tervet, amely feldolgozza a magyar gyerekvilág min-den témáját, vonzó, korszeru, hatásos formában. Egy újságszerkesztoség muködési mecha-nizmusának kölcsönvételével feldolgozhatóvá válnának témáink. Ha mindannyian felsora-kozunk e zászló alá, sokkal nehezebb lesz tervünket lesöpörni az asztalról. Hívjunk meg közismert embereket a szerkesztoségbe, szerezzünk szélesköru társadalmi támogatást! Ké-szítsünk saját televíziós eszközeinkkel mélyinterjú-sorozatokat a gyerektársadalommal, és érjük el, hogy bemutassa azokat az MTV, hogy érzékelhetové váljon a valóságos helyzet! Hozzuk nyilvánosságra szándékunkat, és kérjük a társadalom, valamint az ilyen ügyekért felelos politikusok segítségét! És csak akkor menjünk a tévés döntéshozókhoz, ha közügy-gyé lettünk. Más utat nem látok ma.

Weininger Gabriella:
Cimborát szerkesztem pillanatnyilag, cserbenhagyta a televíziót az értelmiség, foleg gyerek vonalon, én úgy gondolom, hogy egyáltalán a gyerekeket, a gye-rek kultúrát hagyták cserben. Hosszú évekig például az Élet és Irodalomban egyetlen egy gyerekkönyv kritika nem jelent meg. Az utóbbi fél évben látható az, hogy egyszer-egyszer írnak gyerekkönyvekrol kritikát, ami én szerintem eleve felháborító. És egyáltalán a gyerekkultúra mint olyan, ami egy komplex dolog, az valahogy a magyar köztudatban nem él... Amit itt hallottunk az In-ternetrol, az persze én szerintem fikció. Tudniillik azért vannak Magyarorszá-gon felmérések arról, hogy kik, hogy használják az Internetet. A budapesti értelmiségi családoknál rendszeres az Internet felhasználás. A vidéki, nem túl jó körülmények között élo, vagy budapesti nem túl jó körülmények között élo gyerekeknél nincsen bekötve az Internet. Az iskolában is elég kevés van. Ha valaki nem az alternatív közgazdasági gimnáziumba nem tud fölmenni szü-netben és megnézni azt, hogy éppen mi van a cimbora.hu-n, ha egyáltalán va-laki arra fölmegy. úgy gondolom, hogy a tévémusorokat az Internetes világ felé elmozdítani pillanatnyilag célszerutlen lenne. Ami nem zárja ki azt, hogy nagyon fontos az, hogy a televízió musoroknak legyen egy ilyen, mint ahogy mondtad, lefelé építkezo Internetes sávja, … igen, az biztos, hogy 10 éves korig néz a gyerek gyerekmusort és utána pedig inkább más musorokat, csa-ládi filmeket és egyebeket néznek. elindult az RTL Klubbon a Barbara show, ami egy ifjúsági célközönségnek szól. Tartalmilag szörnyu. Viszont az egy forma. És ezzel meg tudják szólítani az ifjúságot. Nem mondom, hogy Barba-ra show-t kell csinálni, nem mondom, hogy a közszolgálati tévében Lagzi Lajcsinak kell muködnie, de ezek olyan formák, amelyek beváltak. Ott van a Megasztár, minden gyerek szeret szerepelni. Minden iskolában vannak ilyen mutasd meg magad, mit tudsz, dobolsz, táncolsz, nem tudom én mit csinálsz. Ez is egy formája, tehát mint forma… Én tudom, hogy rengeteg pénzbe kerül, de hát ezt is lehet adaptálni

Sipos Pál foszerkeszto összefoglalója
Három szót írtam fel összegzésül. A sorrend az nem úgy van, ahogy fölírtam. Felelosség, pénz, politika. Körülbelül ezt szurtem le ebbol a dologból. Azt gondolom, hogy amit a Laci mondott, hivatkozott a média törvényre, amit ugye a politika állított elo némi szakmai segítséggel. És valóban közszolgálati feladata a gyerekmusor, de vannak közszolgálati feladatok. Tehát a közszol-gálati feladatok sem egyenlok, mert hogyha egy televízió vezetése latolgat, akkor a kisebbségi musorok azok sokkal közszolgálatibbak, mint a kisméretu-eknek szóló musora. Tehát hogyha arról van szó, hogy nyáron amúgy is ubor-kaszezon van és mit kell megszüntetni és mit nem, akkor gyerekmusor nem készül, kisebbségi musor készül. Amúgy meg hozzátéve, hogy nem tudom, vagy félrefordításból származnak, de azt gondolom, hogy mondjuk például gyerekmusorok lehetnének bizonyos elegáns és mértéktartó és etikus ódon támogathatóak is akár. Az nem azt jelenti, hogy eladjuk a lelkünket az ördög-nek. Tehát nem abból kell elindulni, hogy valamikor régen volt valaki, aki nagyon csúnya módon csempészte be a szponzort a képernyore, hanem latol-gatni kellene, mert ez így nagyon mulatságos. A vallási musorok támogatha-tóak lennének szponzorok által, valamiért nem sorjáznak ott. Más területek meg lehetnének támogathatóak. Amit az Eszter mondott, én is legteljesebb mértékig gondolom, hogy igen. Persze könnyu úgy, hogy az EBU felol tetszik idonként nézni, de hogy finoman fogalmazzunk, a Magyar Televízió és az európai televíziózás egy kicsit távol vannak nagyon sok szempontból. Amit az Internettel kapcsolatban mondtál, azzal mélységesen egyetértek. Nagyon aján-lom mindenki figyelmébe hogy a Pri Europa versenyen már külön Internetes szekció van fikcióra és non fikcióra. Minden a kettoben nagyon márkás és nagyon elegáns gyerekmusorok vannak az Interneten elérheto formában Tö-kéletesen mutatja azt a torz képét a valóságunknak, hogy politikus gyerekmu-sort kell csinálni a gyerekeknek. Más musor nincs, de Híradó az kell. Békés Jóskának teljesen igaza van ebben, hogy pozitív diszkrimináció nélkül nem nagyon lehet …Pénzt szerezni. Ez egy nagyon sikamlós terület … Aki gyorsabban fut, vagy megtalálja azt a helyet, ahol éppen van a pénz, meg ép-pen van egy affinitás az etetésre, az megkapja a pénzt. … én a Magyar Tele-vízió szerkezetében, szervezetében rendszeresen találkozom olyan musorok-kal, amelyek hozzám tartoznának és nem hozzám tartoznak, ám de megjelen-nek és aztán én meg nézek mint a moziban, hogy hogy került a képernyore és aztán kiderül, hát innen jött a pénz, onnan jött. Na szóval ezért mondtam azt az egészre, hogy pénz, politika, felelosség. Szóval ez a három fogalom járt itt a fejemben. A felelosség azért elsosorban szakmai felelosség azt gondolom.
Kremsier Edit:
Ha most itt az a kívánság, hogy a HSD-nek a levelét olvassam fel.
Hsd levele
- szükséges egy tiltakozó levél megfogalmazása, mely a sajtó nyilvános-ságán kívül el kell jusson az Esélyegyenloségi a NKÖM, minisztériu-mokhoz és az Országgyulés Kulturális Bizottságához, az ORTT –hez a közszolgálati kereskedelmi és kábeltelevíziókhoz, valamint a MMKA – hoz
- a médiatörvény szerint kötelezni kell a sugárzókat arra, hogy a köz-szolgálati feladataik között sugározzanak gyermek és ifjúsági musoro-kat
- megfelelo média törvénybeli arányok betartását kérje számon az ORTT és az országgyulés – saját gyártás, európai tengerentuli stb
- az MMKA a mozgóképtörvényben megemelt évi filmtámogatást összegol különítsen el egy kizárólagosan a mufajra fordítható keretet ás állapítson meg egy elosztó kuratóriumot
-
az EBU -n keresztül az MTV felhatalmazásával létesüljenek valós koprodukciókl illentve a közös pénzből gyártott produkciók
Az ülés szétesett és mindenki egyszerre beszélt
Megfogalmazódott egy határozat
amit aztán senki sem vett semmibe
és minden maradt a régiben